Macskák betegségei:

 Fertőző rhinotracheitis

A macskák lázzal és a felső légutak gyulladásával járó, nagy ragályozó képességű betegsége.

A fertőzés forrása
A betegséget herpesvírus okozza. A kórokozót a beteg macskák orrváladékukkal ürítik így közvetlen érintkezéssel és a levegő útján is terjed.

Tünetek
Bármely korú macska megbetegedhet, de a kórkép a félévesnél fiatalabb és az idős macskáknál súlyosabb.
A lappangási idő 3-6 nap. Az állatok lázasak, bágyadtak és étvágytalanok, könnyeznek, orrfolyásuk van, nyálzanak, tüsszögnek, köhögnek. Kötőhártya gyulladás figyelhető meg. A vemhes macskák elvetélhetnek, az állatok gyakran kiszáradnak. A betegséghez másodlagosan baktériumos tüdőgyulladás társulhat.

Kezelés
A betegség kezelése tüneti. A betegeket meleg, száraz helyen kell tartani, szemről és az orrnyílásokból a váladékot el kell távolítani. Lázcsillapítókat, kiszáradás esetén infúziót, bakteriális szövődmények megelőzésére antibiotikumokat alkalmazunk.

Védekezés
A megelőzésre kombinált védőoltások állnak rendelkezésre, melyek a rhinotracheitis mellet a panleukopénia és a calici vírusos nátha ellen is védettséget biztosítanak.


Macska leukózis
(leukémia)

A macskaleukózis világszerte elterjedt vírusos betegség, mely macskák között fordul elő, más fajú állatokban nem telepszik meg.

Tünetek
A betegség a nyirokszövetek, nyirokszervek elváltozásával és daganatképződéssel jár együtt. Klinikailag tünetmentes, vírusürítő macska lényegesen több van, mint amelyik a tüneteket is mutatja. A betegségre bármelykorú és fajájú macska fogékony, de klinikai tünetek általában a 2-4 éves macskákban jelennek meg.A betegség során az állat fokozatosan lesoványodik, nyirokcsomói megnagyobbodnak, vérszegénység, étvágytalanság, veseproblémák alakulnak ki. A belső szervek daganatosan elfajulnak.

A fertőzés forrása
A vírus a macskák érintkezésével, főleg nyállal és orrváladékkal terjed, de a magzatokba is átjuthat.

Kezelés
A betegség kórjóslata nagyon kedvezőtlen, az esetek döntő többségében elhullással végződik. Az állatorvos csak tüneti terápiát tud alkalmazni, mely az állapot romlását valamelyest lassíthatja.

Megelőzés
A betegséggel szembeni igazán eredményes védekezés az évenkénti védőoltás beadása. Főleg a kijáró a macskák vannak kitéve a fertőződés veszélyének és a macskaleukózis gyakran társul egyéb súlyos betegségekkel, mint pl. a macska-AIDS (FIV) és a fertőző hashártyagyulladás (FIP).

Mindenképpen fontosnak tartjuk a betegséggel szembeni évenkénti védőoltást, mert a betegséget sokkal könnyebb és olcsóbb megelőzni, mint gyógyítani.


Macska-AIDS (FIV)

A macskák immunhiányos betegségét az emberi HIV vírushoz hasonló, azzal rokon, de emberi megbetegedést nem okozó vírus a feline immunodeficiency vírus (FIV) okozza.

A tünetek igen változatosak
láz, étvágytalanság, legyengülés, nyirokcsomó duzzanat, szájüregi fertőzések-fekélyek, magatartászavarok, bőr és légutak gyulladásai. Végső soron bármilyen, az immunrendszer legyengülésével együtt járó kórforma kialakulhat. Gyakran a macskalekózissal együtt jelenik meg a betegség.

A fertőzés forrása
A vírus fertőzött vérrel pl. verekedés során, nyállal és nemi úton terjed egyik állatról a másikra.

Kezelés
A fertőzöttség megállapítása vérvizsgálattal, ellenanyag kimutatással történik. A betegség oki kezelésére nincs lehetőség, a beteg állatot meggyógyítani nem lehet. Az állapot romlását vitaminok, immunerősítő szerek adásával lehet lassítani.

Megelőzés
A betegség ellen védőoltás még sajnos nem áll rendelkezésre, de a fertőződés veszélye jelentősen csökkenthető a macskák ivartalanításával.
Tapasztalataink szerint a leukózis ellen oltott macskáknál a macska-AIDS is ritkábban jelenik meg.

Panleukopénia
A macskák lázas általános tünetekkel, hányással és hasmenéssel járó betegsége.

A fertőzés forrása
A betegséget parvovírus okozza. A vírust a beteg macskák főként bélsárral, de más váladékokkal is nagy mennyiségben ürítik. A fertőzés közvetlen érintkezéssel, de tárgyak közvetítésével közvetett úton is létrejön. A macskák között a betegség gyorsan terjed.

Tünetek
A lappangási idő 4-5 nap. Heveny esetekben magas láz, nagyfokú elesettség, hányás, hasmenés (mely lehet véres is) alakul ki. Ezek következményeként súlyos kiszáradás alakulhat ki.
Vemhes macskákban a vírus átjut a magzatokba és fejlődési rendellenességet vagy vetélést okozhat. Kezelés hiányában nagy a valószínűsége az állat elhullásának.

Kezelés
A kezelés tüneti, nagyon fontos a folyadékpótlás, infúziós kezelés, lázcsillapítás. A baktériumos szövődmények megelőzésére antibiotikumos kezelést alkalmazunk.

Védekezés
A megelőzésre kombinált védőoltások állnak rendelkezésre, melyek a panleukopénia mellett a rhinotracheitis és a calici vírusos nátha ellen is védettséget biztosítanak.

FIP(Feline Infectious Peritonitis)

Ezt a betegséget is vírus okozza. Bár a neve alapján inkább csak a hasüregben számíthatnánk a gyulladásos folyamat előfordulására, ennek ellenére más testüregekben is gyakorta alakulnak ki elváltozások. A betegség fő jellemzője, hogy a nagyobb testüregekben (hasüreg, mellüreg) olajszerűen sűrű, magas fehérjetartalmú folyadék válik ki.

A FIP tünetei

A betegek fokozatosan lefogynak, egészségük leromlik, miközben a testüregekben cseppenként gyűlik össze a váladék. Amennyiben a hasüregben történik a folyadék felhalmozódása, akkor az erősen lesoványodott macskának feltűnően nagy hasa lesz (sokan éppen emiatt azt gondolják, hogy terhes a cica). A mellüregi folyadékgyülemre a fokozatosan nehezedő légzés a jellemző. Amikor a tünetek már megjelennek, pár hét alatt elpusztulnak a betegek. Ismert a betegségnek egy úgynevezett száraz formája is, amikor nem folyadék gyűlik össze, hanem csak vaskos felrakódások keletkeznek a savóshártyákon.

A betegség a mai tudásunk szerint gyógyíthatatlan, a betegek csak tüneti kezelésben részesíthetők, és előbb-utóbb elpusztulnak. A fertőzöttség itt is kimutatható a vérből. A betegség megelőzésére egy úgynevezett nazális vakcina van forgalomban (tehát nem a szokásos módon, injekció formájában kapja meg az állat az oltást, hanem az orrába kell belecsepegtetni a vakcinát), amelynek használata különösen macskatenyészetekben, és ott indokolt, ahol korábban már előfordult a betegség.Klinikai tünetek

A legtöbb esetben bizonytalan, nem specifikus tünetekkel kezdődik a megbetegedés. Étvágytalanság, láz és fogyás jelentkezhet. A folyamat később szinte az összes szervet érintheti, ennek megfelelően nagyon sokféle tünettel járhat.

A fertőző hashártyagyulladásnak alapvetően két formája van: a száraz és a nedves. A nedves formát az általános tünetek mellett váladék (izzadmány) felhalmozódása jellemzi a hasüregben vagy a mellüregben. Ez, ha a mellkasban jelentkezik, nehezített légzést okoz. Ha pedig a hasüregben, akkor a has tetemes kitágulása lesz a jellemző. Ezeket viszonylag könnyű észrevenni, a folyamat ráadásul általában gyorsan zajlik. A ritkább száraz forma viszont lassabban alakul ki és nem jár folyadék-felhalmozódással. A nedves formához hasonlóan ez is nagyon sok szervet érinthet, ennek megfelelően nagyon változatos tünetekkel jelentkezhet. Gyakori, hogy tartósan fennálló, csillapíthatatlan láz jelzi csupán, de az is előfordul, hogy a kiscica csökötté válása hívja fel rá a figyelmet. Olykor a betegség jellege idővel változik, a kezdetben száraz forma később nedvesre válthat. De akár ez, akár az a klinikai forma a jelenik meg, a háttérben mindig megtalálhatóak a különböző szerveket elárasztó piogranulómák.

Kóroktan

A macskákban több állatfaj koronavírusa is megtelepedhet, de az ember és a kutya koronavírusa nem képes megbetegíteni. A macskának van saját koronavírusa is, amit a macska koronavírusának (feline coronavirus, FCoV) neveznek. Ennek jelenleg két biotípusát ismerjük, a fiatal állatokban is csupán enyhe emésztőszervi tüneteket okozó, de a legtöbb macskában tünetmentes fertőzést okozó enterális (vagyis csak a bélhámsejtekben szaporodó) koronavírus (feline enteric coronavirus, FECV) és a halálos kimenetelű FIP megbetegedés kialakítására képes FIP vírus (feline infectious peritonitis virus, FIPV). Az viszont, hogy az utóbbival fertőzött macskákban kialakul-e a FIP betegség, leginkább az állat védekező képességétől függ, emiatt jellemző a betegség a gyengébb immunrendszerű 1 évesnél fiatalabb állatokra és fordul elő olykor a legyengült, idős vagy beteg állatokban.

A fent említett két biotípus (vagyis az FECV és a FIPV) hagyományos vizsgáló módszerekkel, pl. szerológiai vizsgálattal nem különíthető el egymástól

A FCoV mindkét biotípusa érzékeny a háztartási fertőtlenítőszerekre. Szobahőmérsékleten 48 órán belül magától is elpusztul, de szőnyegben pl. olykor nagyon sokáig, akár 7 héten át is fertőzőképes maradhat. A macskák a hetekig-hónapokig tartó fertőzés ideje alatt üríthetik a vírust (elsősorban a nyálukkal, de a bélsarukban is megtalálható), de az a FIP betegek semmilyen váladékával sem ürül.

A betegségek kimutatására szolgáló tesztek, eredmények értelmezése

Mindhárom betegséget vérmintából lehet kimutatni, illetve a tünetek alapján felmerülő esetleges gyanút ezzel lehet beigazolni, vagy kizárni. Egy vérmintából több teszt is elvégezhető, nem kell tehát sok vért venni a macskából. Abban azonban már jelentős különbségek vannak, hogy a tesztek mit vizsgálnak, illetve mit mutatnak ki.

A macskaleukózis (FeLV) esetében mindig vírusantigén kimutatás történik, tehát a pozitív eredmény azt mutatja, azt jelenti, hogy a kórokozó jelen van a vizsgált állatban. A pozitív eredmény egyértelműen mutatja a fertőzöttséget.